Péntek reggel.. 6 óra van, csörög a telefonom ébresztője. Erőtlenül benyúlok a párnám alá és lenyomom. Lassan kimászok az ágyból és bemegyek a fürdőszobámba. Rutinosan rendbeszedem magam, majd a szekrényemben keresgélek. A nyár küszöbén vagyunk. Egy szép barackszínű egyberuhát veszek fel, egy hozzáillő platform magassarkúval. A szükséges holmim bedobálom a táskámba. Remélem semmit nem hagyok otthon..szokásom. A konyhába megyek. Nincs nagy konyhám mivel egy kis ikerház egyik felében élek. Hálószoba, fürdőszoba, kis konyha, és egy nem túl nagy nappali. A hűtőből egy joghurtot veszek elő reggeli gyanánt.
Háromnegyed 7kor beülök az autómba és elindulok a munkahelyemre. Riporter és műsorvezető vagyok. Igazából szeretem a munkám, de vannak helyzetek ami miatt a pokolba kívánom..
Belépek a terembe, a munkatársaim már készülődnek a reggeli adásra.
- Annyeong!- Épp hogy meghajlok.
- Annyeong!- Hallottam miközben elkezdtem készülődni.
Kis idő után elkezdtem keresni az asszisztensem.
- Merre van Yoora?- Nézek körbe.
- Már megint elaludt?
- Akkor már megint nem lesz itt időben. Tudnának mára helyettest keresni?- Kérésem egy mosollyal kísértem.
- Máris.
Sayuri POV
- Tetszenek a fotói.- Kapom fel a fejem a középkorú férfi hangjára.- Nincs sok fotósunk.
Munkalehetőség reményében jöttem ma ide. Fotósként szeretnék munkát kapni. Jaj csak jöjjön össze kérlek! Elég frusztrált voltam miközben az igazgató a fotóim nézte de most kezdek felvillanyozódni.
- Örülök neki!
- Szivesen felveszem holnaptól próbaidőre!- Emeli rám a tekintetét, majd visszaadja a képeim.
- Jaj nagyon köszönöm!
- Nincs mit. Remélem nem bánom meg.- Küld egy mosolyt felém.
- Biztosíthatom róla!
Kopognak.. belép egy alacsony, sötétbarna hajú férfi.
- Elnézést a zavarásért! Yume Sun-Hi asszisztense nem jött be. Tudna valakit küldeni mára helyettesítésre?- Intézi szavait az igazgatóhoz.
- Hmm..- Gondolkodik el... keresztülhalad rám a tekintete majd vissza rám.- Sayuri.. nem tudná ma helyettesíteni Yoora-t? Kifizetem magának. Nem nagy munka.
- Őőő.. de. Miért is ne.- Álltam fel.
- Köszönöm. Az úr megmutatja hová kell mennie.- Int az alacsony férfi felé.
- Rendben. Viszlát!
Kimentem a teremből. Majd követtem a férfit. Az egyik stúdióba vezetett.
- Sin-Ho kisasszony! Ő fogja ma helyettesíteni Yoora-t!- Vezetett oda egy vöröshajú, körülbelül velem egyidős lányhoz majd továbbállt.
- Szia! Yume Sin-Ho vagyok!- Mondta barátságosan.
- Szia! Én Sayuri Yong.- Mosolyogtam rá.
- Új vagy? Még nem láttalak.
- Igen. Holnap állok munkába fotósként.- Mondom boldogan.
- Nah az remek. De nyugodj meg itt sem lesz nehéz dolgod. Először is hoznál nekem egy kávét? Ja és nyugodtan tegezz.- Mondta vidáman.
- Persze, hozok!
- Még 3 perc!- Kiáltották.
- Na én megyek. Valakinek a reggeli híreket is be kell mondani. Reklámidőre simán visszaérsz a kávéval.- Mondta majd elindult. Kisugárzó személyiség.
Fogtam magam és elindultam a kávéért. Kifelé menet igyekeztem megjegyezni az utat.
Szerencsére visszafelé sem tévedtem el. Mire visszaértem, még volt 2 perc. Miután beadták a reklámot, Yume odajött hozzám és elvette a kávéját.
- Köszi!
- Nincs mit!
A nap folyamán pár papirt kellett megkeresnem még és fénymásolgatni. Tényleg nem volt nagy munka. Este 6kor engedtek haza. Yume-val együtt mentünk le.
- Na és merre laksz?- Kérdi barátságos hangvételével.
- Az egyik közeli faluban béreltem egy kis lakást.- Mondom.
- Ugorj be, elviszlek.- Kattintotta fel az autója zárját. Én navigáltam őt, miközben a tekintete egyre furább lett..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése