Sayuval épp az én konyhámban ittuk a reggeli kávénkat, mikor megint felhoztuk a sárga szem témát. Azóta még kétszer láttuk! Az utolsó úgy egy hete lehetett.
- Ne lovagoljunk megint ezen.- Mondja Sayu.- Egyszer csak kiderül mi az. Végülis nem ugy tünt az utóbbi 2 alkalommal hogy amint meglát legyilkolna..bármi is az.
- Jó..- Mondom majd belekortyoltam a kávémba.- És amugy még nem is mondtad. Mennyire tetszik az új munka?- Mosolygok rá.
- Nagyon! Élvezem!- Vágja rá mosolyogva.
- Az szuper! Képzeld a műsoromba jön holnapután egy híres banda. Még nem tudom kik, nem mondták, csak aznap tudom meg. De majd beszervezlek a stúdióba aznap, hogy te is ott lehess, bárkik is azok. - Mosolyogtam.
- Uhh az jó! Nekem is emlegetett valami az igazgató, hogy nemsokára híres embereket fotózhatok... mondjuk szerintem ugyanaz a banda lesz akik hozzád mennek.- Mondja Sayu a kanalával a levegőben hadonászva.
- Több mint valószínű. És.. ma mit fogsz?- Nézek rá kérdően, közben elmosom a kiürült bögréket.
- Ma pár modell jön fotózásra.
- Értem, az jó. Persze ha nem a nyafogós fajtából vannak.- Nevetek.
Miután gondosan bezártam az ajtót, beültünk a kocsiba és elindultunk a munkahelyünkre. A földszinten egy ölelés kíséretében szétváltunk. Ez után az én délelőttöm szokásosan telt. Nem volt benne semmi extra. Sayuval ebédeltem.
- Jaaaj miért festetted reggel az ördögöt a falra!- Nézett rám.
- Tessék? Miért?
- A 3 csaj közül az egyik elég nehéz eset.. semmi se jó neki. Esküszöm ha ebéd után is olyan lesz, leütöm a fényképezőgéppel.- Morogta, amin én kuncogtam.
- Bocseesz!
A délutánom sem volt érdekesebb, de volt szabad fél órám, azalatt átmentem meglesni Sayut. Hát az a csaj tényleg kiállhatatlan volt. Láttam a barátnőmön, hogy elég szépen feszegeti nála a húrt a csaj.
A munkaidő lejártával megvártam az épület előtt majd együtt mentünk a kocsimhoz.
- Ahh.. jó.. ez egy nehéznek mondható nap volt!- Mondja sóhajtva.
- Ilyenek is vannak. Szokj hozzá.- Mosolygok rá.
- Azt hiszem hazamegyek és lefekszem aludni. Mellesleg nekem holnap nem kell bejönnöm, úgyhogy reggel ne várj.
- Oh kinek a jó!- Mondom.
A ház előtt megöleltük egymást.
- Pihend ki magad!- Mondom.
- Meglesz!- Mondta majd bement. Én is beléptem a lakásomba. Ledobáltam magamról a cuccokat és vettem fel egy kényelmes szerkót. Valahogy nem éreztem elég fáradtnak magam ahhoz, hogy én is aludni menjek. Különben sincs még annyi idő. Úgy döntöttem kimegyek futni az erdő szélébe...
Sayuri POV
Miután beértem, felvettem egy kényelmes ruhát, csináltam magamnak egy szendvicset és lefeküdtem a kanapéra. Bekapcsoltam a TV-t és azt kapcsolgatva ettem meg a szendvicsem.Kapcsolgattam a TV-t majd képszakadás. Elaludtam. ..
Egy sikításra riadtam fel, körülnéztem ijedten, de rájöttem, hogy csak az előttem lévő készülékben megy valami bugyuta horrorfilm. Lekapcsoltam, majd aludtam tovább.
Yume POV
Már fél órája kocoghattam, mikor elkezdett sötétedni. Úgy döntöttem ideje visszafordulnom. Először csak sétáltam, de valamit hallottam mocorogni az egyik bokorból. A szivem azonnal gyorsabban kezdett verni, igy ujra kocogni kezdtem. Futni nem akartam, tartalékoljuk az energiát, lehet szükség lesz még rá. Már kezdtem megnyugodni mikor megint hallottam valamit a közelemben. Már elég sötét volt. A hang irányába fordultam, és hirtelen megláttam a szempárt. Megint a sárga szempár. Földbegyökerezett a lábam. 10-15 méterre lehetett tőlem ahogy becsültem. Engem figyelt. Enyhe torokhangot hallatott de nem tünt teljesen morgásnak. Nem közelített, csak figyelt. Próbáltam összeszedni magam.
-K-ki.. vagy mi vagy te?- Kérdeztem halkan. Nem kaptam választ. Ehelyett távolodni kezdett, majd eltünt a sűrűben. Egy pillanatra eszembe jutott, hogy utána megyek de nem indult a lábam. Túlságosan féltem, igy inkább folytattam az utam hazafele. Mikor hazaértem gondolkoztam rajta, hogy elmesélem Sayunak de inkább majd holnap este. Had pihenjen. Lefürödtem és elmentem aludni.
Sayuri POV
Kialudva ébredtem. Yume kocsija már nem volt a ház előtt. Hálát adtam az istennek, hogy ma nem kell bemennem dolgozni. Az a csaj tegnap kicsit lefárasztott. Remélem nem lesz gyakran dolgom ilyen kényes modellekkel. Még nem volt kedvem semmihez, ezért leültem és megnéztem egy filmet. Nem volt nagy szám. Ezután picit rendbeszedtem a külsőm, majd nekiálltam főzni. Majd áthívom Yume-t ha hazaér. Nekiálltam tehát spagettit főzni. Ez az egyik személyes kedvencem, remélem Yume-nek is izleni fog. Miután kész lett én ettem is belőle, szerintem finom lett. A nap további részében picit pakoltam meg lustálkodtam.
Estefele kopogtak az ajtómon. Yume volt az.
- Sziaa!- Mondtam neki, mire bejött a házamba.
- Uhh szia! Mesélnem kell valamit! Egész nap ezen rágódtam!- Ront be.
- Miaz?- Nézek rá.
- Üljünk le és elmondom!
A konyhába invitáltam, és rögtön kaját is raktam elé.
- Egyél szépen! Direkt neked is főztem!- Mondom neki, és én is leülök.
- Köszi! Na de a lényeg!.. Tegnap este futni voltam az erdőnél és megint láttam!- Hadarja.
- A szemet?
- A szemet! És engem figyelt. Közel volt hozzám aztán eltünt!- Hadarta tovább.
- Wow.. nem féltél?- Kérdem tátott szájjal.
- Dehogynem!
- Jó de most már egyél mert kihül!- Unszoltam.
Megkajáltunk, majd picit még beszélgettünk, Yume elmesélte a napját, majd hazament.. Haza hehe.. jó a ház másik felébe. Az estém nyugisan telt. Holnap jön az a híres banda Yume-hoz és hozzám is fotózásra. Kiváncsian várom kik lesznek azok..
